Smart city alkalmazásokról

A smart city, magyarosan „okos város” kifejezés a 2000-es években terjedt el a szélesebb közvéleményben. Általánosan azon városokat szokás smart city minősítéssel illetni, amelyek informatikai megoldásokat alkalmaznak a városok üzemeltetése, a városi szolgáltatások fenntartása, működtetése területén, mely túlmutat egy egyszerű statikus weboldalon.

A smart city megoldásoknak széles tárháza van, általánosan elfogadott besorolások nem alkalmazhatók. Jelen bejegyzésben az alábbi felosztást alkalmazzuk

1. Közszolgáltatásokhoz kötődő smart megoldások

Egy település közszolgáltatási rendszerének számos eleme van, ide sorolható:

• ivóvíz ellátás
• szennyvíz elvezetés
• hulladékgyűjtés és szállítás
• közterületek tisztítása, karbantartása, parkosítási munkák
• távhő szolgáltatás
• villamos energia ellátás
• távközlési/hírközlési rendszerek üzemeltetése
• közétkeztetés
• szociális ellátás (bölcsőde, óvoda, idősgondozás stb.)
• közösségi közlekedés
• kéményseprés
• kegyeleti szolgáltatások

Magyarországon a közszolgáltatások mára jellemzően kiszervezett formában, nem közvetlenül a települések tulajdonát képező szolgáltatókkal kerül ellátására, ezért az önkormányzatoknak kevesebb befolyása van ezen rendszerek fejlesztésére.
A közszolgáltatási okos megoldások közé sorolhatók a teljesség igénye nélkül a távolról leolvasható okos mérők (pl. villanyóra), forgalomszámláló és az adatok alapján a forgalom irányítását elősegítő rendszerek, például jelzőlámpák, városüzemeltetési bejelentések megtételét és nyomon követését lehetővé tevő alkalmazások, a közszolgáltatókkal való kapcsolattartást és ügyintézést elősegítő elektronikus felületek. Ide sorolhatók az ügyintézést megkönnyítő informatikai fejlesztések (pl. közétkeztetésen belül modern fizetési megoldások alkalmazása, térítési díjak befizetése), a városüzemeltetést megkönnyítő térinformatikai és e-közmű rendszerek (helyi térinformatikai kataszter).

Az alábbi videón egy rövid áttekintő riportot tekinthetünk meg az okos városok lehetséges problémáiról is.

A modern közszolgáltatási megoldások bevezetése jellemzően tőkeigényes és általában nagyobb, nehézkesen átalakítható rendszereket érintenek, ezért Magyarországon csak korlátozottan terjedtek el, jellemzően egy-egy szolgáltató által pilot jelleggel bevezetett, szigetszerű megoldásokról beszélhetünk.

2. Információ elérést segítő megoldások

Az információ megosztás a 21. században általánosan elvárt követelmény egy modern város lakossága részéről. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatók pl. a menetrendi információk megosztása, a tömegközlekedésben részt vevő szállító járművek GPS alapú élő adatait megosztó alkalmazások (pl. Budapest FUTÁR), vagy éppen a városlakók életét érintő döntések, közlemények, megosztását és áttekinthető, kereshető elérését elősegítő modern weboldalak. Ezen megoldások közé sorolhatók például az önkormányzati döntések (határozatok, rendeletek) közzétételi rendszere, e-ügyintézési felületek.

3. Közösségi együttműködést segítő platformok

A közösségi együttműködés, a városlakók bevonása a város hivatalos életébe és így a képviseleti demokrácia konvencionális megoldásainak kibővítése alapvető célkitűzés egy okos város esetében. A közösségi együttműködést elősegítő megoldások közé sorolható a részvételi költségvetési szavazásokat elősegítő platformok, a széles körű társadalmi vitát igénylő kérdések megvitatását elősegítő alkalmazások (észrevételek átlátható összegyűjtése), szavazási felületek, közösségi együttműködést erősítő platformok (szívességbank / időbank), vagy éppen a szociálisan rászorulók ellátását segítő keres-kínál oldalak. A közösségi együttműködést segítő megoldások közé sorolhatók még a különböző városkártya rendszerek, melyek elsődleges célja a helyi lakosság részére kedvezmények biztosítása és a helyi vállalkozások ilyen formában történő áttételes támogatása (forgalom növelés)

Hogyan segíthet a smart city státusz elérésében egy helyi mobil alkalmazás?

Egy település saját mobil alkalmazása bevezetése esetén tapasztalataim szerint az alábbi szempontok merülnek fel:

1. bevezetés bonyolultsága
2. költségek (beruházás / fenntartás)
3. település saját arculatának alkalmazása, egyedi design
4. milyen megoldásokat biztosít a statikus funkciókon túl
5. milyen fenntartási feladatokat generál a bevezető önkormányzat számára?

A legtöbb hazai települési mobil alkalmazási megoldás jellemzően csak statikus megoldásokat alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a település által közzétett információk elolvashatók a felhasználók részéről, de interaktivitásra, vagy ügyintézésre nem nyújtanak lehetőséget. Korlátozottan terjedtek el a városkártya megoldások (legyen szó fizikai vagy virtuális kártyáról), ennek oka általában az, hogy a

A YourCity megoldásaival alacsony költségek mellett, gyors bevezetéssel lehetősége nyílik arra, hogy szavazásokat indítson, részvételi költségvetési rendszert alakítson ki, push üzenetekkel azonnal értesülhessen a lakosság a rendkívüli hírekről, vagy éppen videós összefoglalókat tekinthessen meg a város életéből. A YourCity Környezetem modulja lehetőséget ad a városüzemeltetési bejelentések (pl. kátyúzás, gallyazás stb.) megtételére és a lakosság felé történő visszajelzések megadására. Funkcionalitásunk biztosítja, hogy ne csak egy statikus alkalmazást használhasson a lakosság, hanem érdemi ügyintézés és információ szerzés keretén belül is elterjedjen.